Az egyház legmagasabb döntéshozó testülete a Szent Püspöki Zsinat (Свети Архијерејски Сабор). Tagjai a pátriárka, a metropoliták, a püspökök és a vikárius püspökök. Évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, általában Belgrádban illetve valamelyik kiemelkedő jelentőségű monostorban.
Szintén fontos szerepet tölt be a Szent Püspöki Szinódus (Свети Архијерејски Синод), amely a pátriárkából és négy püspökból áll. A Szinódus tagjai jelenleg a következők: Amfilohije montenegrói metropolita, Hrizosztom zsicsai püspök, Hrizosztom bihácsi és petrovaci püspök, valamint Filaret mileševói püspök[1].
A hívek egy része csatlakozott Rómához. Ez a Križevci Bizánci Egyházmegye néven ismert uniátus keleti katolikus egyház.
A Szerb Ortodox Egyháznak jelenleg 32 egyházmegyéje van. Négy egyházmegye van Észak-Amerikában és kettő Ausztráliában.
| Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye | |
| Vallás | kereszténység |
| Irányzat | ortodox |
| Lelkészi vezető | Pantelics Lukijan |
| Tisztsége | püspök |
| Tagság | 1914[3] |
| Alapítva | 1691 |
| Székhely | 2000 Szentendre, Pátriárka u. 5. |
| Technikai szám | 0420 |
Püspöke Lukijan Pantelić budai püspök, a Temesvári Szerb Ortodox Egyházmegye adminisztrátora. A püspöki helynök Vojiszláv Gálity protoierej-sztavrofor. Három esperessége van: a budai (székhelye: Szentendre, esperese: Lazar Pajtić protoierej) a mohácsi (székhelye: Mohács, esperese: Lazar Pajtić protoierej) és a szegedi (székhely: Szeged, esperese: Pavle Kaplan protonamesnik). Két monostor tartozik hozzá, az egyik Ráckevén (Pest megye) található, temploma az Istenszülő elhunytának van szentelve; a másik Grábócon (Tolna megye), temploma a Szent Arkangyaloknak van szentelve.
A püspökség székhelye Szentendrén van. Itt található az a gazdag gyűjtemény is, amely az ország minden részéből bemutatja a hazai szerbség értékes egyházművészeti kincseit, régi ikonokat, díszes kelyheket, papi ruhákat és evangéliumokat, valamint kézírásos és nyomtatott istentiszteleti könyveket. Itt őriznek több, a középkori magyarországi szerb monostorok és templomok jogait biztosító császári és szultáni okiratot.